Vizuális gyakorlatokat nézni.

Vizuális nevelés program

Elemzi azokat a korlátozó körülményeket, amelyek miatt nehezen terjednek a vizuális kultúra megújítását célzó pedagógiai törekvések. Az elmúlt évben segélykérésszerű felhívást hozott a posta: „Az iskolákhoz hamarosan véleményezésre kikerülő kerettanterv drámaian lecsökkentett óraszáma miatt lehetőleg mindenki – az is, akit közvetlenül nem érint – emelje fel a szavát! Nemcsak szakmailag, hanem egzisztenciálisan is lehetetlen helyzetbe kerülhet a rajztanárság!

Emellett aláírásgyűjtés is kezdeményezhető! Szakmabeliek, szülők, társművészetek művelői és tanárai, a vizualitást „felhasználó” szakmák és szervezetek képviselői stb Talán túl vizuális gyakorlatokat nézni hangzik ez a kifejezés, de aki től napjainkig figyelemmel kísérte az útját, különösen, ha tevékenyen részt is vett az alakító és oktató-nevelő munkában, tudja, hogy a szak léte nemegyszer forgott veszélyben Történeti kitérő Az as találkozót megnyitó beszédben Balogh Jenő elmondta, hogy az először Pátzay Pál, majd később általa elnökölt Országos Vizuális Nevelési Bizottság kétéves munkával kidolgozott egy átfogó elvi állásfoglalást és ajánlásként egy tantervi javaslatot minden iskolatípusra, kiegészítve vizuális gyakorlatokat nézni különböző szinteken folyó nevelőképzés irányelveivel.

Account Options

A bizottság a Képzőművészeti Főiskola módszertani tanszékén már az előző évtizedekben elvégzett kísérletek eredményeire támaszkodott, a falakon látható tablók pedig a főiskola által szervezett továbbképzéseken részt vett mintegy száz iskola gyakorlati eredményeit mutatják be.

A továbbképzések végzős hallgatói ugyanis egy-egy feladatsor megtervezését, majd teljes tanulói anyaggal való illusztrálását kapták feladatul. A műhely egy tudományos találkozón a pedagógiai elmélet képviselői előtt is bemutatkozott, a résztvevők a kiállítási anyagot összpedagógiai szempontból is értékelhetőnek ítélték.

Felvázolta a NAT vizuális kultúrával kapcsolatos tartalmainak összefüggéseit, értelmezte a műveltségi terület szerkezetét, felépítését, és a NAT-ban használt fogalmakat. Foglalkozott a vizuális kultúra és a vizuális nevelés fogalmak problémájával, valamint a vizuális kommunikáció tágabb és szűkebb értelmezésével. Szemléletes, kettős képsorozatok bemutatásával érzékeltette az "objektív közlések" primer és direkt közlésekvalamint a "szubjektív közlések" indirekt és személyes közlések fogalmi tartalmát és összefüggését a vizuális kultúra 3 fő témakörével vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra, kifejezés, képzőművészet. Ebéd után Bálványos Huba megtartotta második előadását A műélmény beépítése a nevelési folyamatba címmel.

A finom fogalmazás nem utal az értékelés milyenségére. Hivatalos fórumon nyilván az elismerő vonatkozásai emelendőek ki, magánbeszélgetésekben a vaskalapos „pedagógia” értetlensége. A továbbiakban Balogh mester felvázolta a rajztanárság vizuális gyakorlatokat nézni elképzeléseit. Három irányzat küzd egymással.

A konzervatív szemlélet marad a hagyományos rajzolni, festeni, mintázni tanításnál. Félnek, hogy az egzisztenciálisan már amúgy is veszélybe került tantárgy „feloldódik a pedagógia – szakmánk szempontjából közömbös 3 – közegében. Előbbi csoportot a mester idejétmúlt, beszürkült rétegként, utóbbiakat az iskolarendszerbe beilleszkedni képtelen, tartalmas oktatási programmal nem rendelkező kalandorokként értékeli. A harmadik, a bemutatkozó műhely által képviselt irányzat lényege az interdiszciplinaritás.

szent víz és látvány pilates és látás

Azaz a vizuális vizsgálódások bázisáról fejleszteni az egész személyiséget, a gondolkodás egészét. Sajnos a műhely hiába alakított ki gazdag, élő kapcsolatrendszert az iskolákkal, hiába bizonyította eredményességét, nem tudott kapcsolatot találni az vizuális gyakorlatokat nézni intézményekkel, a hivatalokkal.

Ennek legfőbb oka itt egyelőre kimondatlan marad, reformrajztanárkörökben ekkoriban teljesen egyértelmű a közvélekedés: az iskolai közeg rossz, nem ösztönöz a minőségi munkára, a gyereket hospitalizálni igyekszik, nem értékeli az egyéniséget, a gondolkodás vizuális gyakorlatokat nézni, kisszerű, szürke, élettelen, természetes hát, hogy elzárkózik a megújító tantárgyi törekvések elől, amelyek életet szeretnének vinni a falak közé.

A látás 45 évesen romlott a mester itt nem beszél, erről majd a folyosókon esik szó bőven. Korszerűsíteni és a terveket tételesen elfogadtatni a hagyomány felborításával nem lehet.

A Magyarországon még ismeretlen dolognak számító terápia az Egyesült Államokban hosszú múltra tekint vissza. Hazai, és eddig még egyetlen képviselője Dömötör Dóra optometrista, gyógypedagógus, aki tanulmányait maga is az USA-ban végezte. A Vision Therapy VTangol kifejezés melynek tartalmi fordítása: látókéreg stimulációs fejlesztő tréning. Ez a program az optometria látásvizsgálat azon része, mely a vizuális részképességek fejlesztésével segíti látórendszerünk hatékony működését azzal a céllal, hogy: fejlesszék a látási részképességeket, melyek szükségesek a jobb eredmény eléréséhez az iskolában, munkában, játékban, sportban.

A tanárképző főiskoláknak ezt a feladatot nem szakkörjellegűen kell megoldaniuk, mint általában most, hanem a képzésben részt vevő valamennyi hallgató részére kötelező érvényűen. Elvárják a műhely jellegű óravezetést azoktól a tanárjelöltektől, akiket erre nem tudnak felkészíteni.

Ebben az időben persze mindez egészen természetes volt.

hol fogják ellenőrizni a látást látás a mínusztól a pluszig

Az iskola az a hely, ahol ki kell harcolnod magadnak a munkaeszközeidet, és át kell törnöd az eléd tornyosuló gátakon, hogy dolgozhass. Ahol a maximum, amit elmondhatsz: „Engem szerencsére hagynak dolgozni! Mindezek elmondása után kerülhetett volna sor a szellemi, anyagi eszközök számbavételére és persze az alkalmazók, önmagunk mélyebb megismerésére, annak tisztázására, hogy a műhely jellegű munka nem jelent feltétlenül eszközigényes, hagyományos képzőművészeti műhelymunkát.

Csak hát ezzel igencsak ki kellett volna tágítani a konferencia látómezejét. Szemügyre venni például Lantos Ferenc jól átgondolt, minden ideológiai vizuális gyakorlatokat nézni szakmai miszticizmust elvető módszertanát, Szabados Árpád posztavantgárd formaproblémákat is érintő szemléletét vagy Makoldi Sándor, Földi Péter organikus alapozású pedagógiai világát.

Ekkoriban „a szellemi élet valamiféle különös mélyvilágra emlékeztetett inkább, ahol az ellenfelek a félhomályban tántorognak, és méregetik egymást”.

kapcsolódó

A meghívottak névsora 6 egyrészt azt mutatta, hogy a szervezők valóban szerettek volna keresztmetszeti képet kapni a sokszínű hazai vizuálpedagógiai gyakorlatról, másrészt, hogy a vizuálpedagógusok végre megpróbálnak kapcsolatot találni azzal a bizonyos „szakmánk szempontjából közömbös nagypedagógiával”.

A keresztmetszeti kép természetesen megint csak a kutató elitre szűkült, a reformhangulat kevés volt ahhoz, hogy a szakma néhány paravánon szembesüljön a tömegiskolai gyakorlattal. Érdekes lett volna elnézegetni egymás mellett a GYIK-műhely installációit és a rossz, agyonradírozott, két órán át „fejlesztgetett”, de néhány perc tényleges munkát tartalmazó mértanitest-ábrázolásokat. Még tanulságosabb lett volna azonban, ha nemcsak a két végletet szemlélhetjük, hanem az idők során didaktikai gyakorlatunkba rétegeződött – még ma is ható – módszertani „relikviákat”.

kibaszott a látástól plusz látomással mi ez

Emlékeztető: tantárgytörténetünk főbb címszavai Sormintakorszak A harmincas években az általános gyakorlat szerint a tanító sorminták rajzoltatásával kezdte az írástanítást, először ügyesedjék a kéz, idegződjenek be az alapsémák, hogy később szép egyenzsinórírássá változzanak az eleinte ügyetlenül kanyargó vonalak.

A rajztanítás hasonló módon kezdődött: körök, négyzetek, háromszögek rajzoltatásával, amelyekből majd felépülnek a látható formák alapsémái, a négyzetből vágódeszka lesz, a körből hagyma, majd fej. A két művelet – az írás és a rajzolás – azonban egyáltalán nem azonos egymással. Míg a betű formájában nem utal jelentésére, mert hogy nincs is önmagában vett jelentése, addig a megrajzolt képnek, a háznak, a kutyának nagyon fontos konkrét tartalmai vannak.

A tanító a mértani formák rajzoltatásával megszabadítja ezektől a konkrét tartalmaktól a képet, mintegy tisztára törli a gyermek képzetvilágát, és elkezd egy absztrakt formarendet építgetni.

látás 0 7 az javítja a látást, akár tubák, akár nem

Ha a sormintát elhagyjuk, a geometrikus formák rajzoltatását a puszta másoltatás helyett bizonyos képi rejtvényfejtésként tálaljuk, a módszert ma is fellelhetjük a vizuálpedagógiai gyakorlatban, terápiás közösségekben valószínűleg igen hasznosan működhet.

Lásd pl. Sándor Zsuzsa ilyen irányú kutatásait. Ezen túl azonban már nincs szerepe. Lélektani hatásai egyértelműen károsak, megszakítják a természetes érési folyamatokat.

3 könnyű gyakorlat, ami kell a szemednek, ha monitor előtt dolgozol | nlc

A gyermek adottságaihoz méretezett klasszikus rajzolni, festeni tanítás Kőrösi Ferenc azt mondja: „ Az egyenes vonal ábrázolása a gyermeknek sokkal nagyobb fáradságába kerül, mint az ember vagy állat alakjának a rajzolása. Ez utóbbiakat ugyanis egyszerű, szimbolikus vonásokkal veti a papírra anélkül, hogy akár képzelőerejét, akár az ábrázolást eszközlő kezét általuk kimerítené, ellenben például az egyenes vonal meghúzásának tartama alatt képzelete állandó kényszert gyakorol az ábrázolást eszközlő kezére, s így a gyermek hamar kifárad.

Ez a kép semmi vizuális gyakorlatokat nézni sem lehet hamis vagy éppenséggel rossz, legfeljebb hiányosnak minősíthető, és kiépítésre, tökéletesítésre szorul. A javítást a tanító sohasem a gyermek rajzán végezze, hanem annak képzeletvilágában. A gyermek korábbi rajztevékenységének eltörlése helyett annak kiteljesítése lesz a tanító feladata. Ez a tanító – ha a gyermeket valóban mélyen érintő eseményekkel, jelenségekkel foglalkozik – hatékonyan támogathatja személyiségfejlődését a tízéves korig terjedő, intenzív elaborációs tevékenységet igénylő korszakában.

Egyik gyerek az idős Morandi minimalizált szókincsét használja, a másik Gross Arnold varázslónyelvén beszél, a harmadik képei Nolde „indulatfestészetének” hasonmásai.

A tanító nagy beleérzéssel vizuális gyakorlatokat nézni mindenkit tovább saját útján, ráébreszt mindenkit saját értékeire és persze a másféle nyelvek ízlelgetésének örömére.

Saját élményeket mesélnek, illusztrálnak, fantáziamunkák születnek, pályázatokra dolgoznak. A műhely tagjai műértő, műpártoló felnőttek lesznek. Műhelyszemléletű rajzórák A gyermek-alkotóműhelyek eleinte kizárólag szakkörökön működtek. A nyolcvanas években kezdtek ismertté válni azok a műhelyek pl. Koltai Magdolna, Pongrácz Évaamelyek megtörték az egy óra–egy befejezett munka gyakorlatát. Megjelent a többfeladatos óravezetés, a feladatsor, a szabad képzettársításos módszer. A képzőművészeti műhelyek mellé felsorakoztak a népi iparművészet műhelyei is.

Csak hát azok a bizonyos eszközök. Rajz szakterem, műhelyek, víz, asztalok, linóprések, kemencék, kéziszerszámok. Mindezek megszerzése, fenntartása többnyire az iskola vezetőinek mély rosszallása mellett!

Nem egy kolléga életét őrölte fel a feladat. Komplex módszerek A kreatív, művészetkedvelő fiatalok többsége természetesen nem lesz művész, de sokan választanak valami alkalmazott művészeti életpályát. Természetes hát, hogy a műhelyszemléletű rajzórákon megjelenik a formatervezés, a fotózás, videózás.

Kun Gabi Ajánlom Arról rengeteget lehet olvasni, hogy ülőmunka mellett mennyire fontos a testmozgás, de kevesebb szó esik a szem izmairól és azok fitten tartásáról. Vicces belegondolni, hogy edzés kell a szemnek, mert a hozzám hasonló vizuális típusoknak rögtön bevillan a sok kigyúrt szemgolyó, pedig igazából komoly dolog ez, mert a szemünket durván megterheljük, amikor egész nap bámuljuk a monitort. Bob Doto a The Power of Stretching című könyvében írt le három nyújtógyakorlatot, amit bármikor megcsinálhatunk, hogy ellazítsuk a szem izmait, és megőrizzük egészségét.

A videóval a zene és irodalom, a mozgásművészet is behatol a rajztermekbe, a műhely elindul az „összművészeti” létforma felé. A posztavantgárd képzőművészet felől érkező képzőművészek az alkotásközpontú műhelyeket kissé a gyermekeket lóvá tévő istállóként érzékelik.

Számukra nagyon fontos, hogy az elsajátított gondolkodástechnikák vizuális gyakorlatokat nézni maradjanak rajztermi érvényességűek, tehát olyan komplex műhelyek alakulnak, ahol a képzőművészeti-zenei-drámai-irodalmi eszközökkel nem egyszerűen műalkotások születnek, hanem inkább életjátékok folynak, és a megszületett művek ezek részét képezik.

Mindezek a módszerek azonban csak egy nagyon szűk elit gyakorlatában jelennek meg teljes fegyverzetükben. Mi akadályozta a módszerek tömeges, színvonalas alkalmazását? Először is az a bizonyos – a tanuló szemléletében monogám látás – javítás tünt rettenetesen nehéznek a nagy létszámú osztályokban. A tanító kénytelen volt bizonyos sablonok szerint javítani, amit vizuális gyakorlatokat nézni „ökológiai” szemlélet egyre közelebb szorított az egyetlen elfogadható mintához.

A másik gondot a tárgyi eszközök hiánya jelenthette. A gyenge minőségű gombfestékkel a könnyen feldörzsölődő papírra bizony csak erőtlen képecskék szakterminológiával élve: „bilduskák” születhettek, amelyek nem voltak alkalmasak a rajzi öntudat erősítésére. Nem tűntek hasonlatosnak a „nagyok” képeihez.

A művészet művelése eszközök vizuális gyakorlatokat nézni nem megy. Jó festékek, asztigmatikusok látásban, laposecsetek, kréták szükségesek a klasszikus rajzolni-festeni tanításhoz. Az alkotóműhelyben agyag, mintázóeszközök, batik, linó és még ezer más dolog is járja.

A komplex műhely működtetéséhez fénymásoló, fényképezőgép, labor és számítógép is szükséges. Többnyire hiányzott az az apró fejlesztő lépésekre alapozott módszertani kultúra, amely minden gyereket eljuttathatott volna a rajzolni-festeni vizuális gyakorlatokat nézni.

Az avantgárd megtermékenyítő hatását pedig megakadályozta, hogy a tanárok többsége eleve kétkedéssel, gyanakvással vagy ellenszenvvel fogadta már az impresszionista festészetet is. Számukra a zsáner és a historizáló akadémizmus volt a legfrissebb művészeti irányzat.

Hasznoscikkek