Látásbetegség vakság. A vakság leggyakoribb okai

Leírása, okai[ szerkesztés ] A farkasvakságot, más néven éjszakai vakságot gyakran az A-provitamin hiánya okozza. E hiánybetegségben csökken a látásfunkciókban alapvető szerepet játszó a purpurin nevű fehérje termelése.

Az A-vitamin nem csak a normális látáshoz, de a szövetnövekedéshez, csontfejlődéshez és a fertőzések elleni védelemhez is szükséges. Az immunrendszer működését fokozó hatása legfőképpen a légúti fertőzéseknél érvényesül.

Farkasvakság

Hámvédő vitaminnak is nevezik, mert fenntartja a hámsejtek épségét. Az emberi növekedési és hormon képzéséhez is szükséges, ennek megfelelően segíti elsősorban a csontok és fogak növekedését.

A betegség kialakulásának okai a fejlett országokban, így hazánkban is nem a hiányos bevitel, hanem a szervezet felszívódási, vagy anyagcsere zavarai lehetnek.

Mivel a vitamin látásbetegség vakság formában a bélrendszeren át szívódik fel, az emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén pl.

Krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamint előállítani a felvett előanyagokból. Az egyidejűleg fennálló cink- vagy vashiány fokozhatja az A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.

Tünetei[ szerkesztés ] A vitaminhiányos farkasvakságra a már említett rossz éjszakai látás mellett jellemző az étvágytalanság, tartós vitaminhiány esetén bőr és nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj törékennyé válik, a körmök is berepedezhetnek.

A leggyakoribb, látást rontó szembetegségek

Károsodik az immunrendszer, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás. A betegség egyik legelső tünete a — főleg légúti — betegségekkel szembeni fokozott fogékonyság. A különböző szembetegségek által okozott farkasvakságnak nincsenek hasonló tünetei.

1. Látás és vizelet terápia
2. Minden vak visszakaphatja a szeme világát? - A vakság okai és kezelése
3. Vaklátás – Wikipédia
4. Ezzel a szürke hályog a világon a leggyakoribb vaksági ok.
5. Vakságot okozhat a cukorbetegség szövődménye – Semmelweis Hírek
6. A vakság leggyakoribb okai

Kórlefolyás[ szerkesztés ] Az A-vitaminhiány súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság, fényérzékenység, szaruhártya-lágyulás léphet fel. Előrehaladott formában a szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromláshoz, valamint teljes vakságot okozhat. A nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel.

Gyermekkorban lassul a növekedés. Előfordulás[ szerkesztés ] A hiánybetegség a 2—5 éves gyermekek körében fordul elő leggyakrabban, általános alultápláltság részeként. Földünkön mintegy látásbetegség vakság fejlődő országban, hozzávetőlegesen millió gyermeket érintenek a vitaminhiány tünetei.

A vakság leggyakoribb okai

Évente kb. A látásbetegség vakság országokban nemcsak a gyermekek, hanem - a fokozott szükséglet miatt - a terhes- és szoptató anyák is ki vannak téve a vitaminhiány veszélyének.

Nálunk általában csak betegségekhez pl. A farkasvakságot okozó szembetegségek ritkábbak. Kezelés[ szerkesztés ] A tünetek észlelésekor lényeges a szemorvosi vizsgálat és az A provitamin bevitele.

EXTRA AJÁNLÓ

Az ősi Kínában már évvel ezelőtt felismerték, hogy a farkasvakság szürkületi vakság a jelentős A-vitamin tartalmú máj fogyasztásával gyógyítható. Hiánytünetek esetén a megfelelő vitaminbevitel meghatározásához érdemes az orvossal konzultálni.

A jelenlegi RDA ajánlás szerint korcsoportonként az alábbi vitaminfelvétel javasolt: 1 éves, vagy fiatalabb gyermekek — µg éves gyermekek — µg.