Jó látás ember, Navigációs menü

Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk.

A jó látás ember elsősorban látásunkon keresztül értjük meg.

Tartalomjegyzék

Érdekes, hogy a világon jó látás ember nyelvek ugyan rendkívül sokszínűek és egymástól eltérőek, de közös bennük, hogy mindegyik nagyon képszerű.

Ehhez elég, ha csak a közmondásokat, szólásokat, hasonlatokat elemezzük. Az evolúció során érzékszerveink közül a látás alakult ki legkésőbb. A fény és a látás A fény elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a kb. Ez a tartomány az elektromágneses sugárzási spektrumnak csak töredékét jelenti az infravörös és az ultraibolya sugárzás között. Az emberek többsége ebből a szűk tartományból is csak a nm és nm közötti fényhullámokat érzékeli, ráadásul a spektrum érzékelése sem egyenletes.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.

A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot a látható tartományban. A szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb. Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg.

A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát.

Jó látás ember

A szembogár jó látás ember megfeleltethető a blendenyílásnak. Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az jó látás ember retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg.

A látás biofizikája A szem két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi. A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt.

A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.

Dr. Ravasz László az EUB Itéletekről

A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több jó látás ember jut.

A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson. A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat. A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.

A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és vakság tünetei szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja.

Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek.

A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át. Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is! A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a jó látás ember, ami összeköti a szemet az aggyal. A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető.

A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk. A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb jó látás ember kb. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.

A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást. Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról.

A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak.

Jó látás ember szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű jó látás ember folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb.

A sárgafolt mikroszkópi kép Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes. Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan a látás egy másodperc alatt erősen romlott tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el.

A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl. Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb. A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban.

Vadász Blog

Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás. A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre.

A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost. Itt tehát már igen jelentős a tömörítés.

Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását. A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a jó látás ember.

Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé.

A tárgyak széleinek élei, határoló vonalai, jó látás ember a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy.

Ha a foveolától kifelé távolodunk szem látási probléma retinán, a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor fokozatosan nő a mozgásérzékelés.

A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok. Szinte hihetetlen, de csupán 1 fokos szögben látunk élesen. Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást. A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük.

Erről az agyunk gondoskodik. Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor képes lenne a felnőttkori látás szintjén jó látás ember, ennek ellenére egy újszülött teljesen más képet lát a külvilágról, mint egy felnőtt. A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok.

Tóth Balázs

Hónapok, évek során jön létre agyunkban egy olyan képadatbázis, ami rendkívül jó alakfelismerő képességgel ruház fel bennünket. A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, a képadatbázisban korábban létrehozott mintákkal történő összehasonlítás révén.

Milyen színt lát a vad, és hogyan?

Az átlagosnál sokkal jobb jó látás ember embereknél, valamint igen jó fényviszonyok között ez az érték elérheti a 0,5 ívprcet is. Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha köztük 1 ívpercnyi távolság van. Az ívpercben meghatározott felbontóképesség előnye, hogy független a nézés távolságától.

A szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságában, vagyis kb.

Így látják a világot az állatok

A szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása. A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség mindössze ívperc.

A retina szélén a látásélesség jelentősen romlik, az 1 szögperc helyett elérheti az 1 szögfokot. A szem fényérzékenysége hihetetlenül széles fénysűrűség tartományt ölel át.

Az áthidalt tartomány intenzitáskülönbsége tíz nagyságrendű. Mindenki tudja, hogy erős napsütésben jól látunk, de az már kevésbé ismert, hogy bizonyos körülmények között akár foton érzékelésére is képesek vagyunk.

Persze ehhez adaptációra, vagyis a látótér fénysűrűségéhez és a színváltozásokhoz történő alkalmazkodásra van szükség.

Amikor jó fényviszonyok közül csökkent megvilágítású, vagy megvilágítás nélküli területre kerülünk, sötétadaptációról, amikor pedig egy sötét helyről jól megvilágított helyre megyünk, úgy világosra adaptálásról beszélünk.

A teljes sötétadaptáció percet is igénybe vehet, a világosra történő adaptálás viszont csak néhány másodperc.

Adaptáció nélkül is látunk, de ilyenkor a szem fényérzékenysége csak három nagyságrendű. Érdekességként megemlítjük, hogy a szemlencse rostos szerkezete miatt látjuk az égitesteket csillag formájúaknak. Ha fényképet készítünk az éjszakai égboltról, akkor látható, hogy az égitestek világító pontok.

Milyen színt lát a vad, és hogyan? Zöldbe, barnába öltözünk, narancs láthatóságit veszünk fel, a lámpáknál, fényvetőknél meg arról vitatkozunk, hogy mit lát a vad, és mit nem. Ássunk egy kicsit a dolog mélyére! Mit látnak az állatok? Felfogható-e egyáltalán emberi aggyal, hogy mit lát a vad?