Agyi régió a látáshoz,

agyi régió a látáshoz

Bevezetés a neuropszichológiába A kérgi információfeldolgozás első lépései: a sztriatális kéreg A sztriatális kéreg felépítése és feladatai A vizuális információ kérgi feldolgozása az agy posterior pólusán található sztriatális kéreggel kezdődik. A sztriatális kéreg,[ 3 ] más néven az elsődleges látókéreg jelölése általában V1 a Broadman-féle citoarchitekturális felosztás es áreája. Legnagyobb része az occipitális lebeny mediális felszínén, a fissura calcarina két partján agyi régió a látáshoz az occipitális lebeny posterior pólusán helyezkedik el.

Áttekintés[ szerkesztés ] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány. Az axonokat az elektromosan szigetelő myelinhüvely borítja, melyet az oligodendroglia -sejtek nyúlványai alkotnak, és ami a fehérállomány jellegzetes színét is adja. Akárcsak a neokortex többi része, a V1 vastagsága is kb.

A rétegek száma igazából több, mert a IV. Az elsődleges látókéreg rétegei közötti információ-szállítás párhuzamos projektív rendszerek mentén valósul meg l. A rendszer kiindulópontja a IV. Az M- szemlátás tesztek a P-neuronok axonjainak végződése itt is elkülönül. Ez az ún. Az M-projekció feladata elsősorban a háromdimenziós képalkotás és a mozgásérzékelés A V1 neuronjainak funkcionális szelektivitásáról részletesebben a 4.

A III. Mindkét régióra jellemző a IVCβ rétegből érkező P-sejtes input.

Agy – Wikipédia

Ez, az előbbivel analóg módon, a P-projekció. A P-rendszer azonban két részből áll. Az egyik, a III. A P-projekció másik része pedig a pacasejtekhez kapcsolódik, és feladatát főleg a színérzékelésben látja el. Mind a három projekciós rendszer, megtartva az elkülönülést, tovább folytatódik az extrasztriatális területeken is. Recenziók: Agy, látás, emlékezet Agyi régió a látáshoz Az integrációs folyamatok nagy része extrasztriatális kérgi területek interakciójaként valósulhat meg.

Ezeknek az integrációs folyamatoknak agyi régió a látáshoz eredményeként jelenik meg a látott környezet valós háromdimenziós struktúrája, illetve az ehhez kapcsolódó pontos szemantikai reprezentáció pl. Stirling, ; Kertesz, A korai látórendszeri szakaszokra jellemző párhuzamosság az M és P pályarendszer viszonylagos elkülönülése az extrasztriatális területek kapcsolatrendszerét is meghatározza.

Ez a kapcsolat alapozza meg az extrasztriatális információfeldolgozás egyik fő tengelyét, a dorzális vagy occipitoparietális irányt. Forrás: Schwartz, 5.

látásélesség a földalatti munkához hogyan lehet helyreállítani a látásvesztést glaukómában

A V1 főbb sejttípusai és funkcionális szelektivitásuk A V1 sejtjei funkcionális szelektivitással jellemezhetőek. A P- és M-pályarendszerek mentén, a V1 agyi régió a látáshoz specifikus sejtjei regisztrálják a téri orientációra, a mozgás irányára, a binokularitásra, illetve a színekre vonatkozó információt. A V1 sejtjei közül vannak olyanok, amelyek szigorúbb specializációval jellemezhetőek, és vannak olyanok, amelyek tágabb feladatkörrel rendelkeznek.

Az előbbi az egyszerű sejtek, az agyi régió a látáshoz a komplex sejtek működésére vonatkozik. Mindkét sejttípusra jellemző, hogy elsősorban megfelelő téri orientációjú szélekre, illetve vonalakra mutatnak aktivációt. Az orientációt, illetve a mozgás irányának detekcióját a kérgi neuronok receptív mezejének alakjában bekövetkező változás teszi lehetővé.

Az előbbiekben láthattuk, hogy a retinális ganglion- sejtekhez tartozó receptív mezők alakja koncentrikus 4. Ezzel szemben a V1 orientáció-specifikus neuronjai nyújtott formájú receptív mezővel rendelkeznek, amelyek már alkalmasabbak az ingerek irányának regisztrálására. Ez az egyszerű sejtek esetében azt jelenti, hogy az agyi régió a látáshoz sejtek akkor mutatnak maximális aktivációt, ha az adott inger — például egy agyi régió a látáshoz vagy egy határvonal — pontosan illeszkedik a sejt receptív mezejére.

A komplex sejtek funkcionalitása nem ennyire szigorú. A komplex sejteknél is fontos az adott inger orientációja, de gyakorlatilag mindegy, hogy az inger a sejt receptív mezejének melyik részére vetül. Tehát a pontos lokalizáció nem befolyásolja a komplex sejt működésének optimumát.

Egy további különbség, hogy míg az egyszero sejtek az álló, vagy lassan mozgó kontúrokat preferálják, addig a komplex sejtek egy adott irányba mozgó kontúrra reagálnak. Agyi régió a látáshoz A V1 sejtjei közül több sejt az inger hosszára is érzékeny. Ezeket a neuronokat eredetileg egy különálló neurontípusként — agyi régió a látáshoz régió a látáshoz sejtként — jegyezték, de mivel a hosszérzékenység egy viszonylag általánosnak mondható tulajdonság a V1 neuronjainak körében, ma már a hiperkomplex sejteket általában nem tekintik önálló kategóriának.

Az orientációszelektivitáson kívül a binokularitás is egy fontos jellemzője a V1 neuronjainak. Egészen az elsődleges látókéregig a vizuális információ monokuláris egyszemes módon halad, vagyis az egyes kéreg alatti sejtek mindig csak az egyik szemből kapnak információt. A két szemből érkező információ integrációja azonban elengedhetetlen a 3 dimenziós környezet reprezentációjához. A szem kevés: a látás a tudaton múlik. Bhaktipád dász antipátia a látással szemben Ennek az első lépése valósul meg a V1 binokuláris neuronjai által.

A binokularitás a neuronok szintjén azt jelenti, hogy a sejt mindkét szemből érkező ingerületre reagál, ráadásul erősebb aktivációt mutat, ha mindkét szemből egyszerre érkezik ingerület. Mindezzel együtt, a binokuláris neuronok érdekes sajátsága a szemdominancia.

A kifejezés arra utal, hogy bizonyos binokuláris neuronok szempreferenciával rendelkeznek, tehát erősebb aktivitást mutatnak a bal vagy a jobb szemből érkező ingerületre. Végezetül, a sejtszintű funkcionalitásnak egy további eleme a színszelektivitás is. A V1 szintű színérzékelés a III.

A sejtek jellegzetessége, hogy nem mutatnak orientációszelektivitást, de receptív mezőjükre szín opponencia jellemző. Ez általában ugyanúgy valósul meg, mint a retinális P ganglion sejteknél, vagyis a központi és szemlátás diagnózis rész opponens színekre érzékeny, és így a szín aktiváló vagy gátló hatása attól függ, hogy a receptív mező központi vagy környéki részét ingerli-e pl.

Hubel és Wisel, Az egyes jellegek párhuzamos feldolgozásának fontos neuropszichológiai jelentősége van. Ez az elsődleges oka annak, hogy a kérget érintő sérülések főleg az extrasztriatális területeken gyakran okoznak jellegspecifikus zavarokat, illetve változatos tünetű agnóziákat. A sztriatális kéreg topográfiája Akárcsak a kéreg alatti vizuális központokra, a V1-re is jellemző a retinális topográfia megőrzése, a agyi régió a látáshoz eloszlás. Mivel a V1-be érkező P- és M-sejtek axonjai továbbra is elkülönülnek, akárcsak a CGL esetében, több egymással átfedő retinális térkép keletkezik.

A látás központi idegrendszeri folyamatai

A V1 retinális térképeinek pontos téri elhelyezkedését már a Glickstein és Fahle, Ők elsősorban lövedék okozta sérülések következményeit elemezve írták le a retinális képi információ reprezentációját az elsődleges látókéregben. Az ezekből a korai munkákból is következő V1-topográfiát mutatja be a 4. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az elsődleges látókéreg felső területe — a fissura calcarinát határoló felső gyrus — felelős az agyi régió a látáshoz látómező alsó felének reprezentációjáért. Míg az elsődleges látókéreg alsó területén — a fissura calcarinát agyi régió a látáshoz alsó gyrus — történik az ellenoldali agyi régió a látáshoz felső területének reprezentálása.

Mindemellett a fovea, a vizuális fixációnk központja, az occipitális lebeny pólusára vetül. Innen kiindulva, azokat a neuronokat, amelyek a látómező horizontális meridiánjára az a terület, amely foevától horizontális irányba a periféria felé írható le reagálnak az occipitális pólustól befelé haladva, a fissura calcarina mentén találjuk.

Míg a vertikális meridián az a képzeletbeli, függőleges vonal, amely a látómező jobb és bal felét osztja ketté a horizontális meridián alatt, illetve felett fut[ 4 ]. Az elsődleges látókéreg V1 retinális topográfiája Forrás: Fahle, A V1-es área az occipitális lebeny posterior pólusán, a fissura calcarina mentén található. A fovea közvetlenül az occipitális lebeny pólusára vetül, a látómező horizontális meridiánja pedig a fissura calcarina alsó, illetve felső partját fedi le bővebben lásd a szövegben Már a A retinális kép torzulása itt is, akárcsak a kéreg alatti struktúrák esetében, a központi látótér túlhangsúlyozását jelenti a perifériális látóterületek rovására.

Az elsődleges látókéregnek ezt a tulajdonságát kérgi agyi régió a látáshoz nevezzük. A mai vizsgálati módszerekkel egész pontosan homályos látási probléma lehet becsülni a kérgi nagyítás mértékét. Agyi régió látása A kérgi nagyításnak a következménye, hogy a V1-et ért sérülések nagyon gyakran a látás szempontjából legfontosabb, foveális éleslátást érintik.

De ennek súlyosabb következményeit ellensúlyozza az a tény, hogy a foveális területekhez agyi régió a látáshoz neuronok kisebb receptív mezővel rendelkeznek, ezért az erre a területre eső léziók általában kisebb szkotómák kialakulásához vezetnek.

a zöld hatás a látásra milyen könnyű javítani a látását

Az orientációszelektivitás eloszlása és plaszticitása Az elsődleges látókéreg neuronjainak egyik legfontosabb jellemzője az orientációszelektivitás. A sejtek szelektivitása azonban nem statikus, hanem plasztikus agyi régió a látáshoz mutat.

Vagyis a kérgi sejtek az orientációknak rendkívül széles skálájára érzékenyek, agyi régió a látáshoz a különböző irányultságra látás torzulást lát sejtek száma nem mutat egyenlő eloszlást. A látás összezsugorodik a vízszintes és a függőleges irányultságú vizuális ingerekre sokkal több kérgi sejt lép aktivációba, mint bármilyen más orientáció esetében.

Ennek a függőleges-vízszintes eltolódásnak komoly agyi régió a látáshoz következményei vannak, amelyekre leginkább az éleslátást vizsgálva derülhet fény. Ilyenkor egyértelműen kiderül, hogy a vizsgált személyek látásélessége a agyi régió a látáshoz és vízszintes vonalak esetében a legnagyobb, és a 45 fokban dőlt vonalak esetében a legkisebb. A függőleges és vízszintes vonalakat sokkal alacsonyabb kontraszt esetén is képesek vagyunk érzékelni, mint a ferde vonalakat. A vízszintes-függőleges irányok perceptuális előnyét a ferde orientációval szemben ferdeségi hatásnak nevezzük Appelle, Az emberek csekély százalékánál azonban nem mutatható ki ferdeségi hatás, vagy éppen ellenkező orientáció-preferenciát mutatnak a ferde kontúrokat látják élesebben a vízszintes és függőleges kontúrokhoz képest.

Az ő esetükben a hatás hiányának hátterében nagyon gyakran asztigmia, a szem szaruhártyájának szabálytalan görbülése áll. Az asztigmia egy olyan fénytörési hiba, amely során lányok látás szemét alakul ki a fénysugarak pontszerű leképezése a retinán, vagyis a szemnek nem agyi régió a látáshoz fókuszpontja van Süveges, Ennek következménye lehet a megváltozott irányeltolódás, vagyis, hogy a normális esetben preferált irányultságú kontúrok elmosódva látszanak, míg mások láthatósága megnő.

A szaruhártya fénytörési hibája ma már számos szemészeti eszközzel kiválóan korrigálható.

Milyen látást kell tennie császármetszéshez asztigmatizmus táblázat nézet

Bevezetés a neuropszichológiába Ugyanakkor az optikai korrekció, vagyis a tökéletes fókuszpont ellenére is megmaradhat az iránypreferencia normálistól eltérő jellege Mitchell és mtsai, Nagyon gyakran az optikai korrekción átesett személyek még mindig a ferde kontúrokat látják élesebben, vagy az összes orientációt ugyanazzal a hatékonysággal észlelik. Ezt a jelenséget meridián menti amblyopiának nevezzük. A jelenség oka nagy valószínűséggel a kérgi sejtek orientációszelektivitásának plasztikus jellege.

Ez azt jelenti, hogy az asztigmia már korábban megváltoztatta a V1 neuronjainak irányultságszelektivitását.

Agyi régió a látáshoz, Agy, látás, emlékezet

Egy érdekesség, hogy a függőleges-vízszintes eltolódás agyi régió a látáshoz nem csak patológiás, hanem normális környezeti interakció következményeként látomás Csernyivci felismerhető. Például bizonyított, hogy a kevesebb függőleges és vízszintes elemeket tartalmazó építészeti környezet pl. Az orientáció-információ integrálása: kontúrdetekció A sztriatális kéreg információ-feldolgozó folyamatai között nem csak egyes jellegek felismerésére specializálódott folyamatokat, hanem alacsonyabb szintű integrációsfolyamatokat is találunk.

Az agy anatómiai felépítése és a központi idegrendszer főbb funkciói A kérgi információfeldolgozás első lépései: a sztriatális agyi régió a látáshoz A sztriatális kéreg felépítése és feladatai A vizuális információ kérgi feldolgozása az agy posterior pólusán található sztriatális kéreggel kezdődik. Navigációs menü Legnagyobb része az occipitális lebeny mediális felszínén, a fissura calcarina két partján és az occipitális lebeny posterior pólusán helyezkedik el.

Az integrációs folyamatok V1 szintű jelenlétének egyik nagyon fontos példája az orientáció-információ integrálása Hess és Field, ; Kovács, A folyamat jelentőségét jól szemlélteti a 4.

Tartalomjegyzék

Az ábrán is látható egyszerű vizuális elemek Gabor-foltok orientációjának észlelését a V1 orientáció szenzitív sejtjei végzik. Ez tehát egy elemi jellegspecifikus feldolgozás. Az elemi orientációk meghatározása után azonban egy fontos folyamat az elemi információk integrációja, hiszen ahogyan ez az ábrán is látszik, az ilyen típusú integrációnak alapvető szerepe van a különböző tárgyi határvonalak, kontúrok meghatározásában. Az elemi kontúrok integrációja tehát egy kihagyhatatlan lépés a teljes tárgyfelismerés felé l.

Az elemi orientáció-információ tabletták a látásélességért lehetővé tevő neuronális mechanizmus alapja az orientáció agyi régió a látáshoz neuronok interakciója, amelyet a neuronok közötti nagyobb kiterjedésű, laterális összeköttetések tesznek lehetővé Kovács, Az orientáció-integráció V1 szintű jelenlétét támasztja alá egy vizuális agnóziás személlyel HJA foglalkozó esettanulmány is Giersch és mtsai, HJA esetében egy bilaterális agyi ischaemia[ 5 ] következtében roncsolódtak a magasabb rendű occipitális agyi régió a látáshoz a kezdeti anterior temporális területek.

Ez a kiterjedt és számos vizuális deficitet kiváltó sérülés azonban nem akadályozta HJA-t abban, hogy tipikus szinten teljesítsen az orientáció-integrációs feladatokban.

Ez azt bizonyítja, hogy az elsődleges látókéreg önmagában is képes ellátni az elemi orientációk integrációját. Az orientáció-integráció vizsgálata kiválóan működik kontúrintegrációs paradigma alkalmazásával. Kovács, Az ábrán különböző orientációjú elemi egységeket látunk, amelyek egy része a tipikus kontúrintegrációs képességgel rendelkező személy számára jól látható, agyi régió a látáshoz alakú kontúrt formál.

Mivel a kontúrok elkülönülő elemi egységekből épülnek fel, így a helyes kontúrészlelést csak az elemi egységek orientációjának agyi régió a látáshoz teszi lehetővé. A agyi régió a látáshoz jelenléte miatt a megfigyelő kénytelen az egyes elemi egységek orientációját külön-külön detektálni, majd ezeket az elemi információkat integrálni. Bár a kontúrintegráció egy alapvető vizuális képesség, mégis, folyamatos fejlődés mellett viszonylag későn, éves korra éri el a teljesen érett szintjét Gerhardstein és mtsai, ; Kovács, Ez összhangban van azokkal az anatómiai eredményekkel, amelyek azt mutatják, hogy a V1 neuronjai között létrejövő laterális kapcsolatok kialakulása szintén hosszan benyúlik a gyermekkorba.

A fentiek alapján tehát a kontúrintegrációs feladatok alkalmasak arra is, hogy megbecsüljék a neuronok laterális agyi régió a látáshoz szerepét a különböző vizuális agyi régió a látáshoz járó kórképekben.

Több rendellenesség esetén is bizonyították, hogy a kontúrintegráció fejlődése eltér a tipikustól, utalva ezzel arra, hogy az adott betegség tüneteihez az alacsonyszintű neuronális interakciók abnormális szintje is hozzájárulhat. Így csökkent kontúrintegrációs képességhez vezet például, ha a fejlődés során a binokuláris agyi régió a látáshoz — amblyopia vagy sztrabizmus esetén — rendellenes Kovács és mtsai, Olvassa el is.

Hasznoscikkek