A vizuális rendszer fő rendellenességei.

a vizuális rendszer fő rendellenességei

Vizuális agnózia[ szerkesztés ] Az agnózia egy igen ritka neurológiai betegség, melynek tanulmányozása már az as évek végétől megkezdődött. Ezt az elnevezést Freud alkalmazta elsőként ben az afáziáról írt tanulmányában.

Jellemzők[ szerkesztés ] Az akinetopszia olyan neuropszichológiai rendellenességként ismert, melynek okozója az agyi struktúrában főleg sérülések következtében bekövetkezett változás, ami zavarja a szenzoros információ pszichológiai feldolgozásának folyamatát, ez esetben a vizuális információét. Az, hogy kizárólag a mozgás látásában jelentkeznek zavarok annak köszönhető, hogy a mozgás látása az agyban anatómiailag elkülönül egyéb vizuális funkcióktó. Az akinetopsziához hasonlóan a színérzékelés is sérülhet szelektíven, mint az akromatopszia esetében. Ezek a vizuális érzékelésben betöltött szerepük alapján választhatóak külön [2] A vizuális kéregben több, mint 30 specializált feldolgozó terület van, [3] melyek közül a mozgásérzékelésért a V1 valamint a V5 felel.

Az agnózia egy modalitás specifikus felismerési nehézségre utal. Lényeges, hogy az észlelési rendszer zavaráról van szó. Tárgyfelismerési zavar[ szerkesztés ] A tárgyfelismerési zavar lényege a tárgyak felismerésének, azonosításának nehézsége vagy képtelensége anélkül, hogy bármilyen látási vagy értelmi sérülés fennállna.

a vizuális rendszer fő rendellenességei milyen vitaminok segítenek helyreállítani a látást

Tehát a látás teljes mértékben működik, de a felismerés kárt szenved. Lissauer es évek elején megkülönböztette az apperceptív és az asszociatív agnóziát. Apperceptív agnózia[ szerkesztés ] Az apperceptív agnózia lényege, hogy az észlelési benyomás kialakítása elakad, sikertelen.

a vizuális rendszer fő rendellenességei kulcsok a látáshoz

Az ilyen személyek különbséget tesznek a színek között, képesek a vonalak irányát értelmezni, illetve a mozgások észlelése is rendben zajlik. A problémát az adja, hogy nem képesek a különböző információkat integrálni és egységes egésszé szervezni.

Általában nem képesek az alakzatokat, tárgyakat megkülönböztetni vagy lemásolni rajzon azokat. A kutatások szerint az ilyen agnóziák általában diffúz sérülésre utalnak az occipitális lebenyben és a környező területeken. Ez a típusú agnózia gyakran a szénmonoxid-mérgezés következményeként alakul ki. Egy kevésbé súlyos esetben, ha a személynek nehezére esik egy tárgyat különböző nézetekből azonosítani, akkor transzformációs agnóziáról beszélhetünk.

Vizuális agnózia

Egyes betegek vizsgálatánál azt vették észre, hogy néhány esetben az orientáció megítélése szenved kárt, ugyanakkor a tárgy azonosítása megfelelő körülmények között működik. Ennek hátterében a látórendszer két elkülönült pályarendszerét feltételezik. A két rendszer: a téri helymeghatározásban, mozgásészlelésben és a mozgás irányításában megnyilvánuló úgynevezett dorzális rendszer, a másik a ventrális rendszer, amely a tárgyak felismerését teszi lehetővé.

Пока я мазала ему сыпь, она спросила меня, говорила ли я Арчи о том, что они собрались уходить. причем с испугом. Они обходили площадь. На ходу Ричард вытащил небольшой платок и вытер - Все так переменилось, - проговорил он, обращаясь столько же к себе, сколько и к Николь. - Не сомневаюсь, что все это учтено в планах октопауков.

Feltételezhetően látórendszerünk a fent említett két rendszeren keresztül két reprezentációt hoz létre: az egyik az észlelést, a másik a cselekvések irányítását szolgálják. Vizsgáltak olyan agnóziás személyt, aki nem ismerte fel a tárgyakat, de például, ha egy levelet kellett egy postaláda nyílásába helyeznie, akkor ezt a nyílás orientációjától függetlenül képes volt végrehajtani.

Ha egy személy a látóterében csak egy tárgyra vagy annak csak egy aspektusára képes csak figyelni, akkor azt szimultánagnóziának nevezik.

a vizuális rendszer fő rendellenességei vegyes asztigmatizmus mindkét szemében

Ez a Bálint-szindróma egyik jellegzetes tünete. A vizuális rendszer fő rendellenességei agnózia[ szerkesztés ] Asszociatív agnózia esetén a beteg képes a rajzokat lemásolni, de emlékezetből nem képes azt elkészíteni.

A rajzok másolása igen lassan megy és részletről-részletre haladva történik, vagyis nem alkotnak egészleges képet. A képről nem tudja megnevezni a látott tárgyakat és azoknak funkcióiról sem tud beszélni, de ha arra a vizuális rendszer fő rendellenességei rá, hogy mi egy adott tárgy, például: esernyő, akkor logikusan el tudja magyarázni mire való.

a vizuális rendszer fő rendellenességei egy hely az íróasztalnál a látáshoz

Tehát a felismerési képesség részben megmarad. Az asszociatív agnózia esetén a személyek képesek az észlelési csoportosításra, azaz alkategóriákat tudnak létrehozni például: tudják, hogy a nyuszi egy állat, de nem tudnak a viszonylagos méretről vagy a részletekről beszélniilletve a különféle ingerek összehasonítására.

Érzékelés, észlelés fejlesztése - Vizuális és taktilis

A tárgyakat tapintás útján is képesek azonosítani. Warrington modellje szerint a tárgyfelismerés feldolgozási szakaszai a következők: Vizuális elemzés, perceptuális kategorizáció ha a folyamat itt sérül, akkor apperceptív agnóziáról beszélünk; sérülése a jobb hátsó féltekére lokalizálható és a szemantikus kategorizáció ha a folyamat itt sérül, akkor asszociatív agnóziáról beszélünk; sérülése a bal hátsó féltekére lokalizálható.

Arcfelismerési zavar prozopagnózia [ szerkesztés ] A prozopagnózia egy neurológiai rendellenesség, melynek következtében a személy nem képes az ismerős arcokat felismerni.

A betegség nem látási vagy emlékezeti sérülés következménye. Lényegében a betegek nem ismerik fel a családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket, híres embereket, de előfordul, hogy saját magukat sem. A betegség súlyossági foka egyénenként eltérő. Az ilyen személyek gyakran fókuszálnak az egyéni ismertető jegyekre, mint a vizuális rendszer fő rendellenességei szokatlan hajviselet, anyajegy vagy jellegzetes arcvonás és ezek alapján igyekeznek azonosítani ismerőseiket.

Történeti háttér[ szerkesztés ] A prozopagnózia kifejezés a vizuális rendszer fő rendellenességei eredetű.

A vizuális rendszer fő rendellenességei. Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Ezt a kifejezést elsőként Joacim Bodamer használta ben. Az arcvakságról könyvet írt a híres neurológus, Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét címmel Az esettanulmányban egy zenetanár történetét mutatja be, aki feleségét és tanítványait elsősorban hangjuk alapján képes azonosítani. A prozopagnózia önmagában ritkán előforduló rendellenesség, hátterében leggyakrabban érrendszeri betegség áll és inkább a férfiak érintettek. Az arcvakság egy szelektív tárgyfelismerési nehézség, melynek hátterében az arcészleléshez szükséges agykérgi hálózat sérülése áll.

a vizuális rendszer fő rendellenességei hogy a citramon hogyan befolyásolja a látást

A legfrissebb kutatások alapján feltehetően a bal agyféltekét érintő deficit következménye lehet. Az arcészlelésben részt vevő idegi rendszerek: az inferior occipitális tekervény, az oldalsó fuziform terület és a superior temporális sulcus.

Az arcfelismerés károsodása vagy bizonyos arcdimenziók normálistól eltérő kódolásának hátterében állhat valamilyen fejlődési zavar, vagy megjelenhet egyes pszichiátriai betegségek tüneteként is. Az arcfelismerési zavarok lehetséges csoportosításai[ szerkesztés ] Barton megkülönböztette az appercetív és az asszociatív prozopagnóziát. Apperceptív prozopagnózia fennállása esetén a személy nem képes a megfigyelt arcról egy megfelelő észleletet létrehozni. Az asszociatív arcvakságban szenvedők képesek a látott arcról észleletet kialakítani és arról akár bizonyos információkat leolvasni kor, nemde nem képesek az észleletet összekapcsolni ismerős arcokkal.

Mozgásvakság

Egy másik osztályozás szerint megkülönböztethetünk szerzett arcvakságot és veleszületettet. A szerzett prozopagnózia származhat valamilyen agysérülésből vagy lehet lézió eredménye is. A veleszületett prozopagnózia örökölhető ezért gyakran nevezik genetikai eredetű prozopagnóziának. Arcfelismerési zavarral élők viselkedéses jellemzői[ szerkesztés ] Az arcfelismerési zavarral élők általában megtanulnak kompenzálni és a kevésbé súlyos esetekben hatékony módszereket képesek kifejleszteni az ismerősök felismerésére.

Leginkább a külső jelekre, egyedi jellegzetességekre, a beszédhangra, öltözetre, az egyén mozgására koncentrálnak. Fontos számukra a kontextus, azaz a megszokott környezetben sokkal könnyebb számukra a személyek felismerése mit tehet egy neurológus rossz látással egy évfolyamtárs felismerése az egyetemen könnyebb, mint egy olyan helyen, ahol nem számít a találkozásra.

Bevezetés a neuropszichológiába A vizuális rendszer fő rendellenességei. Bevezetés a neuropszichológiába Digitális Tankönyvtár Kategóriaspecifikus tárgyfelismerési rendellenességek Kategóriaspecifikus hatásokról beszélünk a tárgyfelismerésben, amikor a veszteség csak bizonyos kategóriákban található meg, és másokban sértetlen marad a felismerési képesség. Irodalom Csathó Árpád Tekintetünk minden pillanatban a környező világ tárgyainak világos képét és strukturált kapcsolatrendszerét tárja elénk.

Kennerknecht három csoportját különböztette meg az arcvakoknak: a magyarázkodót, akiknek mindig megvan a magyarázata arra, ha valakit nem ismer fel például, hogy nem figyelt, mert nagyon belemerült a gondolatatiba ; az elkerülőt, aki nem szívesen jár társaságba; és a kompenzálót, aki valamilyen felismeréshez köthető módszerét igen magas szintre fejlesztette.

Kerülik a szemkontaktust és mások nevén szólítását. Mivel számukra a külső jegyek megfigyelése a leghatékonyabb módszer az ismerősök azonosításában ezért gyakran jellemző rájuk, hogy az új frizurát vagy öltözéket azonnal észreveszik, és ezt jelzik is.

A vizsgálatok szerint a genetika eredetű arcvakok jobban teljesítettek olyan feladatokban, ahol számukra idegen arcokról kellett döntést hozni: a képen szereplő két arc azonos-e.

A döntési idő viszont a genetikai arcvakok esetében volt a legnagyobb. Az arcletapogatást vizsgálva azt találták, hogy a szerzett arcvaksággal élők leginkább a száj környékére fókuszálnak, míg a genetika zavarban szenvedő leginkább a haj, nyak, a vizuális rendszer fő rendellenességei az áll területeire néznek a leginkább.

Egyes kutatások azt vizsgálták, hogy hogyan dolgozzák fel az érzelmi arckifejezéseket. Ebben a tekintetben is jelentős különbség mutatkozik a két csoport között. A vizsgálatban résztvevőknek azt kellett eldönteni, hogy a bemutatott képen látható személy arca melyik alapérzelmet tükrözi. A veleszületett arcfelismerési zavarral élők ebben a vizsgálatban normál szinten teljesítettek, míg a szerzett zavarral élők számára ez a feladat komoly nehézségeket jelentett.

Hasznoscikkek